Keresd: Ha érdeklődsz az elektronikus/ambient zenék iránt és hallani akarod, hogyan képzeli el egy börtön hangulatát a műfaj egyik legnagyobb mestere.
Kerüld: Ha Jean-Claude van Damme neve hallatára egy tökös akció zenét képzelsz el, mert itt bizony a legütősebb darab az album végén hallható betétdal.
A KÖVETKEZŐ POST "SAJÁT TERMÉKKEL" KAPCSOLATOS BEJEGYZÉS.
Hogy még az objektivitás minimális látszatát is elkerüljem a Top Score blogban, először egy olyan zenéről írok, melynek kiadásában én is részt vettem. Idén januárban kerültem kapcsolatba a Börtöncsapda új kiadásával és volt szerencsém megírni a CD füzetkében megjelenő jegyzeteket. Bármilyen meglepően hangzik elsőre, a JCVD filmek zenéi meglehetősen kelendőek a piacon - a szokásos filmzenei gyűjtői körön kívül ugyanis a színésznek is komoly rajongótábora, ők pedig bármit megvesznek a belga akciósztárral kapcsolatban. Ha ehhez hozzávesszük, hogy JCVD adrenalinnal megtunkolt akciófilmjei általában maximális zúzásért kiáltanak, máris megvan a sikeres recept titka. Szerencsére a CD-k akkor is jól fogynak, ha az aláfestés éppen az ellenkezőjéről szól...
A Börtöncsapda David S. Goyer (Penge filmek) első megfilmesített forgatókönyve volt, a filmes iskolából frissen kikerült diák szerencséjére Hollywood-ot épp ekkor bénította meg egy forgatókönyvíró sztrájk, csakis így készülhetett el a kezdő filmes munkája egy amerikai-kanadai koprodukció keretében. A film egyfajta kísérlet volt új irányba vinni JCVD filmes karrierjét, így a brutális akciójelenetek mellett a filmet először egy feszes börtönthrillernek képzelték el, majd a színész erős akcentusa miatt minden felesleges sort kihúztak a forgatókönyvből. A végeredmény egy bizarr hibrid, mely valóban megpróbál egy izgalmas történettel operálni, a film utolsó negyede azonban már nem hazudtolja meg JCVD karrierjét - a színész ezúttal egy egész fellázadt börtönt vág rendbe, miközben leszámol ősellenségével is.
A Börtöncsapda hivatalos előzetese nyilvánvalóan az utóbbi vonalat erősíti: nemcsak felsorolják JCVD korábbi remekműveit, hanem az egész másfél percet úgy vágják meg, hogy a film csakis kőkemény gyepálásnak tűnjön. A zenei aláfestés is ezt erősíti, de mielőtt bárki rohanna megrendelni a CD-t, ez a tétel nem onnan van - a trailer alatt Henry Mancini Életerő főtémája szól. A Gary Chang által írt aláfestés valójában sokkal közelebb áll a börtön thriller koncepciójához, a nyomasztó elektronikus ambient zene inkább szól a büntetőintézetről mint a főhősről. Ilyen szempontból csalódást okozhat az olyan JCVD rajongóknak akik Paul Hertzog (Véres játék, Kickboxer) vagy Arthur Kempel (Dupla dinamit) zenéihez szoktak hozzá.
A kínai-amerikai Gary Chang zenész édesanyja és mérnök édesapja után gyakorlatilag szülei foglalkozásának kombinációjából kreált magának új szakmát és a hetvenes évek végétől Hollywood legfontosabb szintetizátormágusainál inaskodott. Együtt dolgozott Giorgo Moroderrel (A Sebhelyesarcú), Harold Faltermeyerrel (Top Gun) és végül önállóan is dolgozhatott olyan filmeken, mint az 1985-ös kultusz tinivígjáték, a Nulladik óra. A Börtöncsapda egy informális trilógia része, mely során Chang a 80-as évek három akció ikonjával dolgozott együtt: a Chuck Norris féle A Tűzjáró és a Steven Seagal főszereplésével készült Úszó erőd mellett a JCVD főszereplésével készült bosszúmozi számít az azóta televíziós zenékre szakosodott komponista legismertebb művének.
A Börtöncsapda aláfestése tipikusan olyan elektronikus/élőzenés hibrid, melyben az előbbi elemek kerülnek túlsúlyba. A komponista nagyrészt nappalijában rögzítette a különféle zörejeket és hangeffekteket, melyeket aztán szintetizátorába táplálva manipulált és kihozta belőle a nyomasztó börtönlét esszenciáját. Az aláfestésben emellett egy kisebb zenekar is hallható, ám jelenlétük az ütősszekció kivételével szinte elhanyagolható. Az igazi fogda feelinget maga a zene keverése is még autentikusabbá tette, - Chang és segédje a szoros határidő miatt a felvételek után gyakorlatilag éjjel-nappal a lakásuktól messze fekvő stúdióban éjszakázott, egy tisztítószerraktárban aludtak és reggel hideg vízben fürödtek le a munkához. Ha ettől nem lesz autentikus egy filmzene, akkor semmitől.
Hogy valami vidámabbról is szóljak, a zenében kötelező elemként felbukkan pár betétdal, melyek közül a filmesek számára a "Bring Me a Dream" című power anthem volt a legfontosabb. A Homokember nevű rosszfiú szemszögéből megírt dal egy kicsit bizarr összhatást nyújt, különösen Craig Thomas műfajidegen búgó hangja miatt. Az igazi nyertes dal azonban sokkal korábban hallható az egyik rab cellájában: a "You Are My Everything" című tömény karamellinjekció egy fogadásból született és azt maga Gary Chang adja elő egy régimódi trubadúr stílusában. Ha máshol nem, ebben a dalban tetten érhető egy kis kikacsintós humor ami feloldja a sötét zárka hangulatot.
A Börtöncsapda zenéjéből korábban egy JCVD válogatásalbum keretében kerültek részletek kiadásra (lásd fentebb), de ezek a tételek egyáltalán nem hasonlítanak a filmben hallható felvételekhez. A gyenge szintetizátor utánzatok helyett a Perseverance Records idén végre kiadta az eredeti filmben hallható tételeket, melyeket maga Gary Chang vágott össze az album számára. A kiadványon megtalálható a film sosem hallott eredeti főcímzenéje, melyet a rendező egy későbbi tétellel cserélt ki a film végső változatában. A bónusz szekcióban található dalok talán nem nyerik el mindenki tetszését, de ezek a kissé lejárt szavatosságú kompozíciók is ugyanannyira a teljes JCVD élmény részét képezik, mint az aláfestés.
Összegzés: A Börtöncsapda egy low-key ambient zene, a morózus hangulat csak néhány tételben szakad meg, illetve a film vége felé található pár akciódúsabb téma. Aki JCVD rajongóként vagány akciózenét keres, az csalódni fog. Aki szereti a kicsit elborult elektronikus kísérletezgetéseket és netalán az Úszó erőd is a kedvenc zenéi között szerepel, akkor ez biztos vétel. Végül ha bárki szeretne olyan CD-t birtokolni amin Gary Chang énekel, akkor csapjon le, mert ilyen jellegű kiadványból több biztos nem lesz.
